6. fejezet

Na itt a folytatás. Lesz ebben sokk minden. Remélem tetszik majd, és a komik nem maradnak el.
Lesz, majd egy új személy is. Jó olvasást.

Egy újabb szerelem

Alice szemszöge:

A parkolóban álltunk mikor észre vettük Bellát. Mindenkit mintha ágyúból lőttek volna ki, megrohamoztuk Bellát. Jaj de jó hogy megjött.
-Szia Bella! Jaj de jó hogy végre itt vagy! Képzeld együtt fogunk lakni! - mondtam és épp próbáltam Emmett nagy mancsai közül kiszabadítani. Nagy nehezen sikerült, és mire én jöttem volna már Edward karjaiban pihent. "EZ NEM ÉR!!! ÉN JÖTTEM VOLNA!!!" - üzentem Ed.-nek. De ekkor megszólalt a mobilja. Próbáltam nem oda figyelni, de hát nem ment. Pedig Bella még arrébb is ment, hogy ne halljuk.
-Halló! Ki az? - kérdezte
-Én vagyok az kedvesem.- Hogy mi!!! Kedvesem?! Ki lehet ez?! Jaj csak Ed. meg ne hallja a gondolataimat. Szép pár lenne belőlük, és nem akarom, hogy ebből baj legyen. Megnéztem fivérem, de ő csak kámforosan nézet Bellára. Hále luja!
-Szia szívem. Hogy vagy? - kérdezte.
-Kösz jól. És te? Jól utaztál? Minden rendben?
-Kösz jól, ujjra jól, és igen. De most mennem kell mert kezdődik a suli. Szia Aro. - mondta. Ki az az Aro!!!!!
-Rendben. Szeretlek. Szia. - mondta.
-Én is. Puszi. - lesz mit megbeszélni Bellával. Mire oda jutottam volna, hogy beszélek vele becsöngettek. A francba. Akkor majd délután, vagy majd az egyik órán.

Sajnos egyik órám se volt Bellával. Na akkor otthon. Rohantam haza, hisz tudtam, hogy Bella végzett meg én is de a többieknek még volt néhány órája. Remélem otthon lesz.
-Sziasztok! - köszöntem gyorsan mindenkinek, majd felszáguldottam Bella szobájához. Kop-kop.
-Isabella Denalie! Beszédünk van! 1. Ki az az Aro? 2. Hogy hogy a szeretőd? 3. ...
-Ha nem hagysz fel ezzel a stílussal akkor megtanítalak repülni.1 Aro apám legjobb barátja 2. Úgy a szeretőm, hogy bele szerettem és kész.
-Az apád legjobb barátja? - kérdeztem hitetlenkedve - Minden mondj el!
Láttam, hogy nem fog ellenkezni így hát bele vágott.


                             Addig is a messze Olaszországban valaki ugyan így kihallgatta a beszélgetést.

Julia szemszöge:

- Rendben. Szeretlek. Szia.- mondta Aro. Pfuj. Nem hiszem el, hogy ez a csodálatos férfi képes lett volna bele szeretni abba a kis senkibe. Szegényt biztos megátkozták. Szegény, szegény... Vagyis nem is szegény hisz itt vagyok én.
- Julia! Te meg mit keresel itt?! - kérdezte Marcus. Óó!
- Én csak beszélni szeretem volna Aroval, de úgy hallom telefonál, így hát megyek is.
- Nagyon helyes. - vén troty. Ha ő nincs Aro már az enyém. Jó hogy nem érzi a hangulatom, különben pápá Julia. Szép lassan elhaladtam Marcus, majd elrohantam. A szobához érve megnéztem nincs-e a közelben senki. Csak Janet láttam, de őt is csak egy pillantásra. Az a pillantás gyilkos volt. Ó de utálom ezt a kis....
- Na és most mit csináljak? - kérdeztem magamtól a szobámba. Szokásom volt, hogy magamba beszéltem. Egyszerre egy remek ötlet pattant ki fejemből. Kiiktatni a Kis csajt. Itt az idő, hogy megtanulja velem ne húzzon ujjat senki fia.